Közel fél éve szervezte Önkormányzatunk az idei Falunap eseményeit, válogatta programjait. A műsort úgy állítottuk össze, hogy mindenki számára nyújtson élményt, legyen benne a kultúrát igénylők, illetve a könnyedebb műfajt kedvelők részére is válogatni való. Évek óta terveztük a Rajkó Néptáncegyüttes meghívását, akik az ír stepp és a magyar néptánc ötvözésével alkottak újat. Elvállalták, minden elő lett készítve. Fellépti díjat nem kértek, csak ellátást. Ugyancsak ellenszolgáltatás nélkül vállalta a műsort a Molnár Gábor Műhely Alapítvány –akik az egésznapi program hangosítását is felvállalták, de sok visszajáró vendéget is vártunk szombati eseményünkre. Jelentkeztek a festő-hölgyek, jöttek az íjászok és az Ajkai Civilszervezet részéről a légpuskások is bejelentkeztek. Két zárt-téri rendezvényt iktattunk be a programba, egy fotókiállítást, és a Mecénásavatást. Az Önkormányzat megszavazta az ünnepségre fordítható összeget… vártuk a nagy napot.

Döglött macska-hantolás, avagy boszorkányok márpedig vannak… 

Kézről-kézre járt a dobozba rejtett macska, a jósnők egymásnak adták tovább, a táncolók is búcsút vettek tőle. Majd a gödör mellett lévők földet hánytak reá. 

Könyves Kálmán XI. században tett híres kijelentése: „boszorkányok márpedig nincsenek”, megdőlni látszott június 26-án, a Kútvölgyben. Olyannyira, hogy az időjárás-amit szintén jósok jeleztek előre – szinte pillanatok alatt megváltozott: a bús, szürke, ólomnehéz felhők takarásából a Nap megmutatta magát, később az éjszakai égbolton pedig előbukkant a boszorkányok lámpása: a Hold.